Továbbképzésben résztvevőknek

Általános tudnivalók

A továbbképzési rendszert érintő alapvető információk, valamint a közszolgálati továbbképzés rendszerét leíró jogszabályok A közszolgálati továbbképzések rendszere menüpontban kerülnek részletes bemutatásra.

Az aktuális továbbképzési kínálat elérhető a Probono-felület Katalógus menüpontjában.

A tisztviselők részére szóló, a 2021. évi egyéni továbbképzési tervek elkészítéséhez kapcsolódó útmutató ITT érhető el.

A továbbképzési programok típusaival kapcsolatban részletes tájékoztatást nyújtunk a Közszolgálati továbbképzések / Képzéstípusok menüpontban.

A képzések teljesítésével, valamint a képzési programokkal kapcsolatban felmerülő tartalmi kérdések, észrevételek esetén forduljanak bizalommal a Közigazgatási Továbbképzési Intézet ügyfélszolgálatának munkatársaihoz a tovabbkepzes@uni-nke.hu központi e-mail címen, illetve a +36 1 432 9030-as telefonszámon (1-es gomb).


A közszolgálati továbbképzések célcsoportjai, továbbképzési kötelezettség

A közszolgálati továbbképzések célcsoportját

  • a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint
  • a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény jelöli ki.

Továbbképzési kötelezettséget, illetve a továbbképzési rendszer kereteivel kapcsolatos előírásokat a fenti jogszabályokban meghatározott célcsoportok vonatkozásában az alábbi kormányrendeletek rögzítenek:

  • a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzésről szóló 338/2019. (XII.23.) Korm. rendelet;
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet;
  • a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet.

Az alábbiakban a fenti kormányrendeletek tisztviselői célcsoportjainak továbbképzési kötelezettségével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek bemutatásra.


A 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tisztviselők továbbképzési kötelezettsége

A 273/2012. (IX.28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) kell alkalmazni a Kttv. 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szerveknél (a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv, az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség) foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre; valamint a kormányzati ügykezelőkre és közszolgálati ügykezelőkre abban az esetben, ha az ügykezelő a munkáltató döntése alapján vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt. A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén szintén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a személyi állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre. A területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjére e rendelet előírásait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel (mögöttes jogszabályként) kell alkalmazni. 

A Rendelet 9. §-a értemében a kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a továbbképzési programjegyzéken szereplő közszolgálati, valamint belső továbbképzési programokkal teljesíthető.

A Rendelet szerint a továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, az érettségi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.

A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból maximum 32 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.

A továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe - legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-áig - beszámíthatóak a kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok.

A kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik évének végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

A továbbképzési kötelezettség az alapvizsga letételét követő napon (vagy az alapvizsga alóli mentesség esetében a próbaidő lejártát követően) kezdődik, és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően 5 évvel szűnik meg. A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani.


A 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek továbbképzési kötelezettsége

A 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet rögzíti a Kit. hatálya alá tartozó területi kormányzati igazgatási szervek (fővárosi és megyei kormányhivatalok) kormánytisztviselőinek továbbképzési kötelezettségére vonatkozó szabályokat azzal, hogy mögöttes jogszabályként a 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

A kormányhivatali kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét a kormánytisztviselőt foglalkoztató területi kormányzati igazgatási szerv, valamint a Kormány által előírt továbbképzéssel teljesíti.

A továbbképzési kötelezettség teljesítése közszolgálati, valamint belső továbbképzések teljesítésével lehetséges. A továbbképzési kötelezettség teljesítésekor a belső továbbképzések aránya legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-a lehet.

A kormányhivatali kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségét arányosan kell megállapítani.

A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kormánytisztviselőnek biztosítani a továbbképzési tervvel összhangban – különösen a személyes jelenlétet igénylő – továbbképzésben való részvétel feltételeit.


A 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek továbbképzési kötelezettsége

A 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet rögzíti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott központi kormányzati igazgatási szerveknél (Miniszterelnöki Kormányiroda, minisztérium, kormányzati főhivatal, központi főhivatal) és ezek területi, helyi szerveinél (a továbbiakban együtt: központi kormányzati igazgatási szerv) foglalkoztatott kormánytisztviselők továbbképzési kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A központi kormánytisztviselő tárgyévi (éves) továbbképzési kötelezettségét egyéni továbbképzési terv alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott közszolgálati és belső továbbképzéssel, illetve a központi kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, valamint a Kormány által előírt kötelező továbbképzéssel teljesíti.

A munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt továbbképzési kötelezettségen belül a belső továbbképzések aránya az előírt kötelezettség maximum 50%-a lehet.

A kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik, ha próbaidő kikötésére nem kerül sor, a továbbképzési kötelezettség a jogviszony létesítésének napján kezdődik.

Az Egyetem a közszolgálati továbbképzési kínálatában a kormánytisztviselőnek évente legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.