Képzéstípusok a továbbképzési rendszerben

A továbbképzések típusai

A továbbképzési programoknak két alapvető típusa létezik:

• közszolgálati továbbképzések és
• belső továbbképzések.

A vonatkozó kormányrendeletek fogalomhasználata azonban nem azonos, ezért az alábbiakban az egyes rendeletek szerinti definíciók kerülnek kifejtésre.
 

A továbbképzések típusai a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet szerint

A rendelet a továbbképzési programokon belül közszolgálati továbbképzéseket és belső továbbképzéseket különböztet meg, az alábbiak szerint:

Közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) gondoskodik. A minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium határozza meg, amely egyúttal dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről.

Belső továbbképzés: a közigazgatási szerv, felsőoktatási vagy felnőttképző intézmény által folytatott továbbképzés vagy szakmai továbbképzés, amely a megrendelő közigazgatási szerv számára speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít. /2. § (1) bekezdés b) pont/

• Belső továbbképzési program folytatásának feltétele, hogy azt az NKE egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében felvegye a továbbképzési programjegyzékre. /7. § (1) bekezdés)
• A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a képzések eredményét rögzíti az NKE által biztosított informatikai alkalmazásban. /8. § (3) bekezdés/
• A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő belső, választható továbbképzésekről saját vagy más közigazgatási szerv, illetve a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett, vagy minősített belső továbbképzés lebonyolításával, felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző képzési szolgáltatással. /8. § (2) bekezdés a) és b) pont/
• A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati, valamint belső továbbképzési programokkal teljesíthető azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-áig számíthatóak be.
   

A továbbképzések típusai a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint

A 568/2022. (XII.23.) Korm. rendelet definiálja a továbbképzés fogalmát, és ezen belül szintén közszolgálati és belső továbbképzéseket különböztet meg. Harmadik kategóriaként megjelenik a rendeletben a kötelező továbbképzés fogalma is, amely azonban szintén közszolgálati és belső továbbképzéseket takar.

Továbbképzés: a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés, szakmai tájékoztató.

Közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, idegen nyelvi, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés, amelyek fejlesztéséről és megvalósításáról az Egyetem) gondoskodik. A közszolgálati továbbképzési programokat minősíteni kell (a továbbiakban: minősített továbbképzési program). A minősítésről a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) dönt. A minősített továbbképzési program a közszolgálati továbbképzési programjegyzék részévé válik.

Belső továbbképzés: az olyan szakmai továbbképzés, amely a megrendelő kormányzati igazgatási szerv számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít. /1. § (1) bekezdés 1. pont/

• A területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzések saját vagy más kormányzati igazgatási szerv, illetve a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett belső továbbképzés lebonyolításával, képzési szolgáltatással biztosíthatók. /12. § (4) bekezdés a) és b) pont/
• A területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzés a területi kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat. /12. § (5) bekezdés/
• A területi kormányzati igazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet. /12. § (9) bekezdés/

Kötelező továbbképzés: a kormányzati igazgatási szerv, a Kormány által elrendelt kötelező képzések, melyek közszolgálati, valamint belső továbbképzésekkel teljesíthetőek.

A kormányhivatali kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét a kormánytisztviselőt foglalkoztató területi kormányzati igazgatási szerv, valamint a Kormány által előírt közszolgálati és belső továbbképzésekkel teljesíti azzal, hogy a belső továbbképzések aránya legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-a lehet.
 

A továbbképzések típusai a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint

A 338/2019. (XII.23.) Korm. rendelet is definiálja a továbbképzés fogalmát, amelyen belül közszolgálati és belső továbbképzéseket különböztet meg. Harmadik kategóriaként szintén használja a kötelező továbbképzések elnevezést, de az előbbi rendeletétől eltérő tartalommal.

Továbbképzés: a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen, szakképzettségen kívüli minden további iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés, szakmai tájékoztató.

Közszolgálati továbbképzés: az Egyetem által fejlesztett és megvalósított általános közigazgatási, szakmai vagy vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés. A minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium határozza meg, amely egyúttal dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről.

Belső továbbképzés: a központi kormányzati igazgatási szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott szakmai vagy nyelvi továbbképzés, konferencia, szakmai tájékoztató, illetve egyéb közösségi és egyéni tanulási forma, amely a kormánytisztviselő számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít. /2. § 2. pont/

• A belső továbbképzések saját vagy más kormányzati igazgatási szerv, vagy az azt kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett továbbképzés lebonyolításával; felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással; a munkáltatói jogkör gyakorlója által támogatott, a kormánytisztviselő által választott egyéni vagy közösségi tanulási formával biztosíthatóak. /4. § (3) bekezdés a), b), c) pont/
• A központi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzés a központi kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat. A területi kormányzati igazgatási szerv által irányított szervek belső továbbképzési programjait az irányító kormányzati igazgatási szerv hagyja /5. § (1) és (2) bekezdés/
• A központi kormányzati igazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a tervezett, illetve a teljesített képzések esetében a rendeletben meghatározott /5. § (3) bekezdésében szereplő/ adatokat rögzíti az Egyetem által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben. /4. § (4) bekezdés/
• A kormánytisztviselő a tárgyévi továbbképzési kötelezettségét a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével egyéni továbbképzési terv alapján teljesíti, amely tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott közszolgálati vagy belső továbbképzéseket, illetve a központi kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, valamint a Kormány által előírt kötelező továbbképzéseket. A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott továbbképzéseken belül a belső továbbképzések aránya a tárgyévi továbbképzési kötelezettség legfeljebb 50%-a lehet.

A továbbképzések típusai a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet szerint
 

Továbbképzés: a köztisztviselő alkalmazásához, az álláshely betöltéséhez megkívánt iskolai végzettségen, szakképzettségen, szakképesítésen kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés.

Belső továbbképzés: a különleges jogállású szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott továbbképzés vagy szakmai képzés, amely a köztisztviselő számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít.

Közszolgálati továbbképzés: az Egyetem által fejlesztett és megvalósított általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés.
 

A közszolgálati továbbképzések típusai

A közszolgálati továbbképzéseknek tartalmuk alapján három típusát különböztetjük meg:

• általános közigazgatási ismereteket nyújtó képzési programok (ebbe a körbe sorolható a közigazgatási szakvizsga is),
• közigazgatási vezetőknek szóló vezetőképzési programok, illetve
• szakmai képzési programok (pl. hivatásetikai és integritás tárgyú képzési programok, információbiztonsági képzések, stb.).

A közszolgálati továbbképzések képzési formáját tekintve e-learning, jelenléti és blended learning típusú képzéseket különböztetünk meg, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.


E-learning típusú képzések

Az Egyetem közszolgálati továbbképzési programkínálatának jelentős részét az e-learning típusú képzések teszik ki.

Az e-learning képzések tekintetében az Egyetem új módszertani megközelítésre tért át, amelynek eredményeként a képzések nem a tételes tárgyi ismeretek mechanikus átadására, hanem a résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére koncentrálnak, miközben a kreatív tanulás élményét nyújtják. Az új módszertanok alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy az elkészült tananyag célzottan fejlessze mind a résztvevők tanulási képességeit és a személyes kompetenciáik helyes önértékelését, mind pedig problémamegoldó-készségüket. A módszertani megújítás legnagyobb mértékben a továbbképzési programok két elemét érintette:

• az oktatási tartalmak elméleti komponensét képező e-tananyagokat, és
• az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét fejlesztő e-learning gyakorlati programelemeket.

Az új e-learning tananyagok fő típusai: video-prezentációs e-tananyag, komplex e-tananyag, oktatófilm.

Az új fejlesztésű e-learning képzések nagy része gyakorlati programelemmel egészült ki, ezáltal fejlesztve a tisztviselők szakmai kompetenciáit és problémafelismerő, problémamegoldó képességüket is.

Az önálló interaktív feladatmegoldás tutori közreműködés nélkül megvalósuló gyakorlati e-programelem. Olyan ismeretellenőrzési (vagy mérő) módszer, ahol az egyes kérdések elgondolkodtatóak, tehát nemcsak tisztán elméleti ismereteknek, tudásnak, hanem – bizonyos keretek között – az ismeretek alkalmazásának (készségeknek, képességeknek) a mérésére is alkalmasak. Minden feladathoz külön előre megfogalmazott válasz tartozik, vagyis mind a jó, mind a rossz megoldás bejelölése esetén a tanuló részletes, indoklás jellegű visszajelzést kap az általa alkalmazott gondolatmenetre.


Jelenléti képzések

Az Egyetem jelenléti képzései olyan közszolgálati továbbképzési programok, melyek jellemzően szakmai ismereteket nyújtó, illetve személyes kompetenciákat fejlesztő (például hivatásetikai és integritás tárgyú, illetve idegen nyelvi) képzések.

A jelenléti képzések között vannak frontális, nagy létszámú előadások, valamint esettanulmányok feldolgozására, résztvevői kérdésekre épülő kiscsoportos képzések, konzultációk vagy a gyakorlatban kiválóan alkalmazható tudást nyújtó tréningek, illetve jelenléti és online workshopok.


Blended learning képzések

A blended learning típusú képzések jelenléti képzéssel kiegészített e-learning képzések, amelyek során a tisztviselők az önálló tanulással elsajátítható e-learning tananyag megismerése után jelenléti képzésen vesznek részt, amely leggyakrabban tréning, vagy konzultáció. A jelenléti konzultáció során az e-learning tananyaghoz kapcsolódó esettanulmányok, gyakorlati példák feldolgozása történik meg, illetve a tisztviselőkben felmerült kérdések közös, csoportmunka jellegű feldolgozására, megvitatására kerül sor az oktató vezetésével.
 

Az Egyetem által kínált közszolgálati továbbképzési programok célkitűzései és főbb témakörei

Az Egyetem által kínált közszolgálati továbbképzési programok több általános, átfogó célt szolgálnak:

Új ismeretek átadása / meglévő ismeretek bővítése, frissítése
A tudás- és ismeretátadó képzések szorosabb értelemben vett szakmai ismereteket közvetítenek, és természetesen nem merülnek ki az elméleti-lexikális tudás átadásában, hanem a legkülönbözőbb oktatás-módszertani elveknek köszönhetően gyakorlatias megközelítéssel könnyítik meg a tananyag könnyebb elsajátítását. E képzések a közigazgatás „klasszikus” területeit átfogó témaköröket ölelik fel.

Szemléletformálás
A szemlélet- és attitűdformálás jegyében fejlesztett programok az elhivatott, felelősségteljes, értéktudatos munkavégzést kívánják megkönnyíteni.

Kompetenciafejlesztés
A készség- és képességfejlesztő képzések a munka szakmai részéhez szorosan nem kapcsolódva, de azt nagymértékben támogatva segítik a tisztviselőket abban, hogy az alapvető, főként kommunikációs készségek terén hatékonyabbá váljanak. A komplex kompetenciafejlesztő képzések körében a digitalizációval és az e-közigazgatással kapcsolatos témákat feldolgozó programok találhatók, amelyek jellegükből fakadóan egyszerre adnak tudást, fejlesztik a (digitális) készségeket-képességeket, és alakítják a tisztviselő gondolkodását, szemléletét.


A közszolgálati továbbképzési programok témakörei az alábbi nagyobb tématerületek köré szerveződnek:

• Közszolgálati kultúra és értékek
• Közszolgálati jogviszony és személyügy
• Vezetői kompetenciák fejlesztése
• Személyes kompetenciák fejlesztése
• Közmenedzsment
• Államháztartási gazdálkodás
• Jog és közigazgatás
• Ügyintézés
• Önkormányzati és ágazati közigazgatás
• Felkészülés közigazgatási vizsgákra

Az aktuális továbbképzési kínálat elérhető az új Probono felület Katalógus menüpontjában.