Gyakori kérdések
Ki lehet titkos ügykezelő?
Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel, személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkezik, aláírta a titoktartási nyilatkozatot, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló Korm. rendelet ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett, továbbá erre a feladatra a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban kinevezi.
Ki tehet titkos ügykezelői vizsgát?
Titkos ügykezelői vizsgát bármely magánszemély tehet, és akinek minimum középfokú iskolai végzettsége van. (A jelentkezés független a munkáltatótól, magánszemély is jelentkezhet)
Hol tehetek titkos ügykezelői vizsgát?
Titkos ügykezelői vizsgát az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézete által kijelölt budapesti helyszínen lehet tenni.
Hogyan tudok a vizsgára jelentkezni?
A Titkos ügykezelői vizsgára kizárólag elektronikus úton, a Probono rendszeren keresztül lehet jelentkezni.
Hol találok technikai útmutatót a jelentkezéshez?
A jelentkezés elősegítéséhez kapcsolódó útmutatót a bal oldali menüsorban a Jelentkezés link alatt található.
Ki viseli a titkos ügykezelői vizsga költségeit?
Azon köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében akik az alábbi továbbképzési kormányrendeletek hatálya alá tartoznak - a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet; vagy a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzésről szóló 338/2019. (XII.23.) Korm. rendelet; vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet, vagy a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, vagy az egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet - a vizsga díjának elszámolása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetésében a továbbképzések finanszírozására biztosított központi költségvetési forrás terhére történik.
A javítóvizsga és/vagy a vizsgahalasztás díját a munkáltató téríti meg a vizsga időpontját megelőzően.
A magánszemély egyéni vizsgázók, valamint azon tisztviselők esetében, akik nem tartoznak a továbbképzési kormányrendeletek hatálya alá, a vizsga költségét az egyéni vizsgázó vagy munkáltatója fizeti meg a vizsga időpontját megelőzően. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a befizetést követően számlát állít ki a vizsga díjáról. A javítóvizsga és/vagy a halasztott vizsga díját szintén a munkáltatónak vagy az egyéni vizsgázónak kell kifizetnie a vizsga időpontját megelőzően.
Mikor és hogyan kell a vizsga díjat kifizetni?
A díjfizetés részleteiről a Díjfizetés menüpontban nyújtunk tájékoztatást.
Ha a vizsgát a jelentkező munkáltatója vagy a jelentkező saját maga finanszírozza, úgy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára kell befizetnie a vizsga időpontját megelőzően. Számlaszám:10023002-00318259-00000000. Kérjük a megjegyzés rovatban feltüntetni nevét, a vizsga dátumát, valamint a „TÜK vizsga” megjelölést. A számla a díjfizetést követően kerül kiállításra és megküldésre a Probono felületen megadott számlázási címre.
Mivel a vizsga díjának befizetése előfeltétele a vizsgán való részvételnek, a befizetésről szóló igazolást a jelentkezőnek a vizsgát megelőző napig meg kell küldenie a TUKvizsga@uni-nke.hu e-mail címre.
A köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében nem kell vizsgadíjat utalni, a vizsga díjának elszámolása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetésében a továbbképzések finanszírozására biztosított központi költségvetési forrás terhére történik.
Milyen részei vannak a titkos ügykezelői vizsgának?
A Titkos ügykezelői vizsga három vizsgarészből áll. Az írásbeli, szóbeli valamint a gyakorlati vizsga egy napon történik. Az írásbeli vizsgarész egy tesztjellegű feladatsor teljesítéséből áll. Az írásbeli vizsgafeladat kidolgozásához 45 perc áll rendelkezésre. A szóbeli és a gyakorlati vizsgán a jelölt 1-1 tételt húz. A szóbeli és a gyakorlati vizsgán a vizsgázó felkészüléshez legalább 10-10 percet kell biztosítani.
A bizonyítvány minősítését a három vizsgarész osztályzatának számtani átlaga adja meg oly módon, hogy a gyakorlati vizsgarészre adott érdemjegy – a vizsga gyakorlatra orientáltságából következően - duplán kerül számításra.
Ha bármelyik vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.
Eredménytelen vizsgát hányszor lehet ismételni?
Eredménytelen vizsga korlátlan számban ismételhető.