Tervkészítőknek

Az éves közszolgálati továbbképzési tervkészítés jogszabályi háttere

A közszolgálati továbbképzések célcsoportját a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) határozza meg.

A közszolgálati továbbképzési rendszerre vonatkozó részletszabályokat – az egyes fentiekben megjelölt célcsoportok vonatkozásában eltérő módon – az alábbi négy kormányrendelet szabályozza:

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet,
a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet,
a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzésről szóló 338/2019. (XII.23.) Korm. rendelet, továbbá a
499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A négy továbbképzési kormányrendelet fontosabb rendelkezései - lentebb görgetve - egy összehasonlító táblázatban kerülnek bemutatásra.

Az éves továbbképzési tervkészítésben érintett szervek feladatai

A továbbképzésre kötelezett tisztviselőket foglalkoztató közigazgatási szervek feladata - a teljesítmény-értékelés eredményeit is figyelembe véve az éves továbbképzési tervek elkészítése, valamint a képzési tervek teljesítésének nyomon követése. A közigazgatási szerv a rá vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az NKE által kiadott módszertani útmutató alapján, az NKE által biztosított informatikai alkalmazás segítségével készíti el a tisztviselők éves egyéni továbbképzési tervét, majd az egyéni tervek összesítésével az intézmény éves továbbképzési tervét. Az elkészült intézményi továbbképzési tervet az NKE részére kell megküldeni. Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján - az NKE által biztosított informatikai alkalmazás útján - módosíthatja. Az év közbeni módosítás során nincs lehetőség az intézmény éves tervének teljes körű, átfogó módosítására.

A közigazgatási szerv köteles a tisztviselő részére biztosítani az éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit. A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati és belső programokat. A képzések során megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást a központi költségvetés biztosítja az NKE költségvetésében.

A négy továbbképzési kormányrendeletben foglalt legfontosabb szabályokat, ezek eltéréseit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Tárgykörök	273/2012. (IX.28) Korm. rendelet	568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet	338/2019. (XII.23.) Korm. rendelet	499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet
Szervezeti hatály	A Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervek.	A Kit. hatálya alá tartozó területi kormányzati igazgatási szervek (fővárosi és vármegyei kormányhivatalok).	A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek.	A Küt. hatálya alá tartozó különleges jogállású szervek.
Továbbképzési programtípusok	Közszolgálati továbbképzés, Belső továbbképzés.	Közszolgálati továbbképzés, Belső továbbképzés.	Közszolgálati továbbképzés, Belső továbbképzés, Kormány vagy miniszter által kötelezően előírt képzés.	Közszolgálati továbbképzés, Belső továbbképzés.
Belső képzések aránya az előírt továbbképzési kötelezettségen belül	Max. 25%	Max. 25%	Max. 50%	Max. 50 %
Továbbképzési kötelezettség kezdete	Az alapvizsga letételét követő nap. Alapvizsga letétele alóli mentesülés esetén: a próbaidő leteltét követő nap	A próbaidő leteltét követő nap.	A próbaidő leteltét követő nap. Amennyiben nem kell kikötni próbaidőt, akkor a jogviszony létesítésének napja.	A próbaidő leteltét követő nap. Ha a próbaidő kikötésére nem kerül sor, akkor a jogviszony létesítésének napja.
Továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés	Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra.	Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra.	1. Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra. 2. Központi kormányzati igazgatási szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmány esetén, ha a munkáltató úgy dönt.	1. Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra. 2. A különleges jogállású szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmány esetén, ha a munkáltató úgy dönt.
Továbbképzési kötelezettség időarányos teljesítése	Csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybevétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság, táppénzellátás esetén. Tartós külszolgálat teljesítése esetén.	Csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybevétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság, táppénzellátás esetén. Tartós külszolgálat teljesítése esetén. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén.	Három hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy táppénzellátás esetén. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló tv. szerinti felkészülésben vesz részt. Tartós külszolgálat teljesítése esetén.	Három hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy táppénzellátás esetén. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló tv. szerinti felkészülésben vesz részt. Tartós külszolgálat teljesítése esetén.
Továbbképzési kötelezettség	Továbbképzési időszakonként a rendeletben előírt, kötelezően teljesítendő tanulmányi pont: felsőfokú végzettségűek számára 128 pont, érettségi végzettségűek számára 64 pont.	Továbbképzési időszakonként a rendeletben előírt, kötelezően teljesítendő tanulmányi pont: felsőfokú végzettségűek számára 128 pont, érettségi végzettségűek számára 64 pont.	A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, tárgyévre vonatkozóan. (Az Egyetem a *közszolgálati továbbképzési* kínálatában a kormánytisztviselőnek legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.)	A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, tárgyévre vonatkozóan. (Az Egyetem a *közszolgálati továbbképzési* kínálatában a kormánytisztviselőnek legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.)
Továbbképzési időszak	Négyéves ciklus.	Éves továbbképzési tervezés (továbbképzési időszakon belül).	Éves továbbképzési tervezés.	Éves továbbképzési tervezés.
Tárgyévi továbbképzés tervezési időszak	február 1. - március 15.	február 1. - február 28.	február 1. - február 28.	február 1. – február 28.
Intézményi éves továbbképzési tervek Egyetem részére történő megküldési határideje	Tárgyév március 15.	Tárgyév március 15.	Tárgyév március 15.	Tárgyév március 15.
Programminősítés	A közszolgálati, valamint esetenként a belső továbbképzési programok minősítésre kerülnek (KTK döntése alapján).	A közszolgálati továbbképzési programokat kell minősíteni (KTK).	A közszolgálati továbbképzési programokat kell minősíteni (KTK).	A közszolgálati továbbképzési programokat kell minősíteni (KTK).
Belső továbbképzések nyilvántartásba vétele	Rögzítés és kezelés a Probono felületen belül a Programmenedzsment-rendszerben. Jóváhagyás: NKE.	Rögzítés és kezelés a Probono felületen belül a Programmenedzsment-rendszerben. Jóváhagyás: a munkáltató közszolgálati szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.	Rögzítés és kezelés a Probono felületen belül a Programmenedzsment-rendszerben. Jóváhagyás: a munkáltató közszolgálati szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.	Rögzítés és kezelés a Probono felületen belül a Programmenedzsment-rendszerben. Jóváhagyás: a különleges jogállású szerv belső szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
Közszolgálati továbbképzések finanszírozása	A közszolgálati továbbképzések költségei az Egyetem költségvetésében kerülnek tervezésre, a közigazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők összesített létszámát alapul véve, a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A költségvetési tervezés alapja az illetményalap 73%-a, 28 214 Ft.	A közszolgálati továbbképzések költségei az Egyetem költségvetésében kerülnek tervezésre, a területi kormányzati igazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók összesített létszámát alapul véve, a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A költségvetési tervezés alapja az illetményalap 73%-a 28 214 Ft.	A közszolgálati továbbképzések költségei az Egyetem költségvetésében kerülnek tervezésre a központi kormányzati igazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselői létszámot alapul véve, a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A költségvetési tervezés alapja kormánytisztviselőnként 14 000 Ft.	A közszolgálati továbbképzések költségei az Egyetem költségvetésében kerülnek tervezésre, a különleges jogállású szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott köztisztviselői összesített létszámot alapul véve, a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A központi költségvetésből biztosított keret köztisztviselőnként 14 000 Ft.

2024. évi tervkészítés

2024-ben az éves egyéni továbbképzési tervek összeállítása az új Probono-rendszerben történik, a „Szervezés” menüpont „Képzéstervező” almenü „Fejlesztési tervek és programok” cím alatt a „Képzési és vizsgatervek” oldal használatával.

Az éves egyéni továbbképzési tervek összeállítása kétféle módon történhet:

előíró típusú módszertan alapján: a munkáltató képzési referense kiválaszt egy képzési programot a programkínálatból és felveszi a tisztviselő éves egyéni képzési tervébe;
igény alapú módszertan alapján: a tisztviselő az önértékelési/mérési folyamat eredménye alapján, vagy a munkáltató által kijelölt fejlesztési célhoz igazodóan a Probono-rendszer felületén jelzi a munkáltató képzési referens részére, hogy mely konkrét képzést szeretné elvégezni, azaz programot igényel.

A 2024. évi egyéni továbbképzési tervek elkészítésének folyamatát az egyes célcsoportok vonatkozásában elkészített, alábbi útmutatók segítik:

‹ › ×