Általános információk

A közigazgatási szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselők olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyenek szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében alkalmassá válnak a közhatalmi típusú döntések törvényes - a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó - előkészítésére, illetve meghozatalára.

közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a tisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt tisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A vezető besorolású tisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) a munkáltató mérlegelésére bízza a közigazgatási szakvizsga kötelezettség előírását.

A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a jelentkezés módjáról és idejéről, a vizsga menetéről, a vizsga díjáról, a vizsgabizottság tagjainak feladat- és hatásköréről, valamint egyéb részletszabályokról.

A közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos bővebb információ a további almenü pontokban olvasható.

Letölthető tájékoztató a közigazgatási szakvizsgáról: ITT