Általános információk

A közigazgatási alapvizsga célja, hogy az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők a munkájuk ellátásához szükséges általános közigazgatási alapismereteket megszerezzék. A közigazgatási alapvizsga ismeretanyaga folyamatosan nyomon követi a közigazgatásban történő változásokat. A követelményrendszerben nagy hangsúlyt kapnak a közszolgálatiság hivatásetikai kérdései, a szervezeti és személyi hatékonyság szempontjai, továbbá a közigazgatás stratégiai és fejlesztési környezetét és a nemzetpolitikát érintő kérdéskörök.

A közigazgatási alapvizsga a tudásalapú-előmenetel fontos állomása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó köztisztviselők, kormánytisztviselők számára, hiszen a fogalmazó besoroláshoz egy éven belül, az előadó besoroláshoz két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, ennek elmulasztása esetén a tisztviselői jogviszony megszűnik.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) a munkáltató mérlegelésére bízza a közigazgatási alapvizsga kötelezettség előírását.

A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet rendelkezik a vizsgára jelentkezés módjáról és idejéről, a vizsga menetéről, a vizsga díjáról, a vizsgabizottság tagjainak feladat- és hatásköréről, valamint egyéb részletszabályokról.

A közigazgatási alapvizsgával kapcsolatos bővebb információ a további almenü pontokban olvasható.

A közigazgatási alapvizsga tájékoztatóját az alábbi linken érhetik el:
Tájékoztató a közigazgatási alapvizsgáról