A környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok megváltoztatják az üzleti világot, mivel az érdekelt felek egyre inkább elvárják a vállalatoktól, hogy fenntarthatóbbá tegyék vállalati irányításukat is.
A mai üzleti világban a kritikus ESG-elemek figyelmen kívül hagyása negatív hatással lehet egy vállalatra, és alááshatja annak sikeres vezetését. Az ESG terjedésének jelentős mozgatórugói közé tartoznak a fenntartható működés elmaradásának pénzügyi következményei, a jogszabályi megfelelés, a hírnévkockázat és a harmadik felek, például a befektetők és az adósok igényei. Az elmúlt időszakban az éghajlatváltozás a vállalatok működésére és értékére gyakorolt növekvő hatása jelentős változást idézett elő a befektetési stratégiákban, mivel az ESG-trendek egyre nagyobb teret nyernek, ami a finanszírozásra is nagymértékben hatást gyakorol (a rossz ESG-besorolás és teljesítmény korlátozhatja a tőkéhez való hozzáférést).
ESG-stratégia – a helyes „G”
Elengedhetetlen, hogy a szervezetek a fenntarthatósági (ESG) tényezőket beépítsék a vállalati DNS-ükbe, beleértve a döntéshozatalt és a kockázatkezelést is. A mai ESG-fókuszú korban a vállalatoknak elegendő időt és erőforrást kell szánniuk arra, hogy az ESG-t a működésük középpontjába helyezzék. Az ESG-kockázatok kezelését különösen időszerűvé teszi, hogy a vállalatok egyre inkább kénytelenek nyilvánosan közzétenni ESG-stratégiájukat, ami magában foglalja a vállalat ESG-szempontú irányítását is, valamint teljesítményük indikátorait. Így a kockázatok nem maradhatnak rejtve a nagyközönség előtt, és kezelésük hiánya azonnali negatív következményekkel járhat a tőkepiacon, a vállalati forrásszerzésben, vagy akár a termékértékesítésben is. A vállalatirányítás fenntarthatóbbá tételére irányuló legfontosabb stratégiák a megfelelésre összpontosítanak, a vállalatoknak teljes leltárt kell készíteniük a rájuk vonatkozó, meglévő ESG-szabályozási kötelezettségekről. Az irányítás átalakítása gyakran az ESG-kötelezettségek teljesítésének kulcsa. Azok a vállalatok, amelyek a „G”-t jól kezelik, sokkal kevésbé fognak küzdeni a környezeti láb („E”) és a társadalmi felelősségvállalási láb („S”) kezelésével. A stratégiailag irányított, jól dokumentált, teljes mértékben végrehajtott és felülről lefelé irányuló irányítási struktúrák kulcsszerepet játszó kockázatkezelési eszközt jelentenek egy bármilyen jogszabálynak történő megfelelés esetén, és ez alól az ESG kezelése sem kivétel.
Az ESG hatékony kezeléséhez az igazgatóságnak olyan mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek biztosítják, hogy a vezetők tisztában legyenek azzal, hogy az ESG-kérdések hogyan hathatnak a vállalatra. A vállalat megfelelő kockázati felügyelete megköveteli, hogy az igazgatók megismerjék a vállalat ESG-kockázatkezelési politikáit és eljárásait.
Végrehajtási akadályok a „G” területen.
Az ESG területén biztosítandó hatékony irányítás érdekében az igazgatótanácsok és a felső vezetés számára olyan ESG irányítási funkciót kell létrehozni a vállatirányítási rendszeren belül, amely számos üzleti részlegre kiterjed, világos rálátást biztosít úgy az elvárásokra, mint a vállalat egyes részlegeinek ESG-területen elért aktuális teljesítményére. Az, hogy ki végzi el a rendszer kiépítését és működtetését a vállalaton belül, valószínűleg vállalatonként eltérő lesz, de úgy látjuk, hogy a jogi és megfelelőségi, az ESG-, a pénzügyi, a HR- és a beszerzési részlegek mind kulcsszerepet játszanak ebben a feladatban. Tekintettel az ESG átfogó jellegére, határozottan előnyös, ha az ESG-kockázatok kezelésének megvitatásakor az egész vállalat képviselői helyet foglalnak az asztalnál.
Az, hogy egy adott szervezet megragadja-e a lehetőséget, hogy az ESG-gondolkodást ténylegesen beépítse vállalatirányítási és kockázatkezelési gondolkodásába, a szervezet jellegétől, az értékláncban elfoglalt helyétől, méretétől is függ – minél nagyobb és fenntarthatósági szempontból minél kitettebb ágazatban működik egy vállalat, annál kevésbé teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ESG-t. Az ESG-alapú vállalatirányítás bevezetése folyamatának gyorsaságát viszont az fogja meghatározni, hogy a vezetés mennyire elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett.