A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a társadalmi jóllétet úgy kell megvalósítani, hogy még hosszú távon se járjon a rendelkezésre álló erőforrások túlhasználatával.
Az ESG-rendszer megalkotásának elsődleges célja a fenntartható vállalati működés támogatása volt. A szervezetek alapvető, hosszú távú érdeke, hogy felelősen működjenek, hasznos termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, és ezek előállítása, valamint forgalmazása során ne okozzanak kárt sem a környezetnek, sem pedig az érintett társadalmaknak. Az ESG-rendszer láthatóvá, értelmezhetővé és összehasonlíthatóvá teszi a szervezetek nem pénzügyi tevékenységét, így az érintettek bepillantást nyerhetnek abba, hogy egy sikeres vállalkozás milyen áron érte el az eredményeit. Ezek hasznos információk lehetnek a befektetőknek, a biztosítóknak és a bankoknak, továbbá minden olyan érintettnek, aki tudatosan szeretne beszállítót, partnert, megrendelőt választani, vagy egyszerűen csak felelősen fogyasztani. Az ESG-mutatók ismeretében tehát bárki megismerheti egy szervezet környezeti, társadalmi és irányítási tevékenységét.
A fenntarthatósági szempontok közül a legrégebb óta és a legszélesebb körben a környezeti mutatók ismertek. Az ESG legfőbb erénye a korábbi módszerekhez képest az, hogy a vállalatok kapun belüli (kizárólag a szervezet tevékenységére fókuszáló) felelősségét és környezeti szemléletét kiterjeszti a szervezet falain túlra is. Ez azt jelenti, hogy az ESG által meghatározott szempontok mentén a szervezet felelősséggel tartozik az általa kínált termékek vagy szolgáltatások előállításának teljes folyamatáért, az elsődleges nyersanyagok kibányászásától egészen az élettartam végéig. Így tehát a gyártó abban érdekelt, hogy a termék élettartama minél hosszabb legyen, miközben a lehető legcsekélyebb nyersanyag felhasználásával készüljön a minimális károsanyag-kibocsátás mellett. (Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok értelmében a környezeti hatások minimalizálása mellett a társadalmakra sem lehet káros az adott termék vagy szolgáltatás!)
Az ESG által meghatározott környezeti szempontok, amelyekre a vállalati tevékenységeket optimalizálni kell, az alábbiak:
- éghajlatváltozás – üvegházhatású gázok kibocsátása,
- kibocsátások, szennyezések,
- víz és tengeri erőforrások használata,
- biológiai sokféleség és ökoszisztémák, valamint
- erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság.
Az ESG logikája szerint a szervezeteknek rendszeresen értékelniük és számszerűsíteniük kell a működésükkel kapcsolatos kockázatokat, az érintettek bevonásával. Elemezniük kell a környezeti tényezők változásából eredő, vállalatot érő hatásokat, valamint a vállalat működése által okozott környezeti hatásokat is.
Az ESG azt várja el egy szervezettől, hogy tisztában legyen a működése környezeti kockázataival, és – a környezeti teljesítmény folyamatos javítása mellett – lépéseket tegyen ezen kockázatok csökkentésére.
Szöveg: Dr. Besenyei Mónika